VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

SPITZER Mór
( Veszprém, 1859. május 31. - Veszprém, 1931. december 18. )

jogász, ügyvéd

Spitzer József testvére. Budapesten, a Markó utcai főreáliskolában érettségizett, a jogi egyetemen 1885-ben doktorátust, 1886-ban ügyvédi diplomát szerzett. Veszprémi ügyvédi irodáját 1886-ban nyitotta meg, 1928-ban még veszprémi ügyvédként tevékenykedett. 1892-ben a Veszprémmegyei Takarékpénztár Rt. alapító tagja. Virilistaként 1894-ben már Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. 1898-ben vármegyei virilisként 509 forint 32 krajcár állami egyenesadót fizetett. 1898. január 3-tól a Veszprémi Nemzeti Kaszinó, január 9-től a Veszprémi Polgári Társaskör választmányi tagja, 1900. január 24-én is újraválasztották. 1903 januárjától a Veszprémi Nemzeti Kaszinó választmányi tagja, e minőségében 1919-ig újraválasztották. A Polgári Társaskörnek, a Kereskedelmi Kaszinónak évtizedekig elnöke is volt. 1905–1906-ban a megyei alkotmányvédő bizottság tagja, egyúttal pénztárosa. Az 1905-ben megalakult Veszprémi Függetlenségi és 48-as Párt alelnöke, 1906-ban e minőségében dr. Óvári Ferenc országgyűlési követjelölt megválasztásának támogatója. 1910-ben 150 ezer korona alaptőkével, elnökletével alakult a Veszprémi Faipar Rt. 1912-ben a Kereskedelmi Kaszinó elnöke és virilistaként városi képviselővolt. Az első világháború kitörésekor 56 évesen reaktíváltatta magát, 1914 végén a pápai 7. honvéd huszárezred hadnagyává nevezték ki. A galíciai és az orosz fronton tanúsított szolgálatát Signum Laudis a kardokkal és Károly csapatkereszt kitüntetésekkel ismerték el. 1888-től a veszprémi izraelita hitközség képviselőtestületének és az iskolaszékének tagja, 1894–1896 között az új iskola építési költségeit előteremtő hetes bizottság tagja, 1899-ben a polgári leányiskola felállításának kezdeményezője, 1915–1931 között a hitközség elnöke. 1899. december 4-én a veszprémi állandó színház felállítására létrehozott végrehajtó bizottság tagjává választották. Izraelitaként a magyarosodás, a zsidó-emancipáció, a történelmi Magyarország területi integritása megőrzése, majd a területi revízió elkötelezett híve. 1927-től a Veszprémi Izraelita Jótékony Nőegylet tiszteletbeli tagja. A Virradás Páholyban viselt tisztségek: templomőr és a kincstári bizottság tagja (1902), I. felügyelő és a kincstári bizottság tagja (1903). Előkészítő mester és a kincstári bizottság tagja (1904), helyettes főmester és kincstáros (1905). elnök, a kör alapító tagja (1898).
  I.: HUDI József: A veszprémi „Virradás a Bakony alján” Szabadkőműves Páholy működése (1902–1905). = VpSz., 2014. 2. sz.